Magyarország történeti, földírati s állami legújabb leírása 

/ Pest. 1854 ifj. Palugyai Imre/

"Jász-Felső-Szent-György" község megtelepítésének ideje azon idő tájra vitetik vissza mikoron Corvin Mátyás király országlása alatt, 1460-ik év táján, a csehek e helyről elűzettek: XVI-ik  század közepén e föld török kény uralom járma alá esvén , a csekély számú lakosok életbiztosságot a Mátra bérczei között kerestek.Másfél század alatt Hatvani és Jász-Berényi pasák a Zagyva folyó közelében egy parton gyakran több ideig, kisebb nagyobb-vagy úgynevezett tatár tábort tartottak, miért is e hely mai napig "táborhelynek" neveztetik, hol a szántóvetők régi sarkantyú, ágyú, láncz, tábori edény, nyil, kard darabokat és izmos emberekre mutató csontokat csak kevéssel ezelőtt is ekéikkel forgatták fel.-

-A XVII-ik század végén a törökök elpusztulván e tájról, néhány kissé magyarosodott család e helyságben megmaradt, mely akkor "Gál-Szent-Gyögy"-nek neveztetett, ezen  családnak tagjai mindnyájan törököknek neveztetvén, e nevet mai napig megtartották s többen földbirtokosok, sőt jelenleg is van egy Török nevű községi tanácsos.A Gál-Szent-György név 1740-ik év táján Gál-Felső-Szent-György-1779-be pedig Felső Sz.-Györgyre változtatott.

Fekszik:a Zagyva partján, éghajlata endemice egészségtelen , fészke a honos váltólázaknak, egészségesek a betegekhez, mint 1:4

Földbirtokos:van a községben 374, és a helyrajzi szám 7296-ra terjed.

Terem:rozsot, árpát, zabot, burgonyát.

Népesség:1830-ban községbeliek száma 2000 volt, 1849-ben 1780, s 1852-ben már csak családfő 285, lélekszáma 1342 volt, ebből férfi 636 nő 706=1342

Magyar 1310, cigány 26, héber 6, =1342

R.Kath. 1336, héber 6=1342

Nőtlen:364,hajadon:368, nős 254,férjes 251,özvegy férfi 30,özvegy nő:34=1342

A községből távol van 48, ellenben a községben tartózkodik idegen 7.

Egyébiránt a népesség száma csökkenésének főokán felemlített mocsáros fekvésen kívül nem csekély  tényező e részben a lakosság szegénysége is, "fele ennek proletárius", s jobbadán burgonyával tengeti életét, e községben a nélkülözés egész luxus czikké vált miért is ezen község méltán "Jászság Irlandja"nak nevezhető.Magának a lakosok szegénységének pedig tényezője:a határ silánysága.

Főiparága:a lakosoknak a mezei gazdaság, s stőlőmívelés

Iparűzők:Csizmadia 5, szűcs 2, szabó 1, lakatos 1, kovács 2, kerékgyártó 1, takács 3.

Marhatenyésztés:lovak:14 egy, 18 két, 5 három éves csikó, 1 mén, 108 kancza, 85 herélt, összesen 231 ló,301 ökör és bika, 185 tehén, 1542 júh.

Ház:összesen 321, ebből úri lak 6, telkes ház 152, keresztény zsellér 153, héberzsellér 1, lelkész s tanító lak 3,községház 4, egy funduson két ház 2.

Egyházügy:A r.katolikusoknak van 1701 év óta szt.György vitéz és vértanú tiszteletére emelt anyaegyházuk, mellynek anyakönyvei is azon év óta vezettetnek. Egyház védő a község. A Plébános az egri érsek egyház kormánya alatt teljesíti hivatását.Fiókhelye:Kerekudvar puszta Szt. János tiszteletére emelt kápolnával, 1/4 órányira.Lelkészek, egyházi , s egyházfiak, tanítók évi fizetésére kiad a község 13 kila tiszta búzát 132 kila kétszerest,10 kila árpát, 200 font húst, 50 font fagyút, 270 font sót, 15 öl tüzifát, 165 mázsa szénát, 21 iccze vajat, 448 frt, 48krt.v.cz.

Tanoda állapota:Egy r.katholikus vallás felekezeti iskola van két osztálylyal, 2 tanítóval, 77 tanulóval, /42fi, 35 leány/ a tanoda épület jó karban.

Országos és heti vásárai nincsenek.

Tűzoltó eszközök:2 kézi vizi puska, 1 vizes kocsi, 1 vizes hordó,2 bőr, 2 fa racska,2 csáklya,1 létra, 3 lapát.

Gazdasági szerek:3 hámos, 1 csődőr ló, 4 bika,1 tehén, 1 rugott üsző, 1 öreg kan sertés,1 hintó forma.

Katonaság a községben nem szállásol.